English	A TT m�retar�ny r�vid t�rt�nete	Deutsch
Vissza a f�oldalra

Nagy-Britanni�ban is volt (legal�bb) egy gy�rt�, a Triang amelyr�l sajnos kev�s inform�ci�val rendelkezem.

Az 1950-es N�rnbergi J�t�kv�s�ron a Rokal c�g, amely addig csak az aut�k ter�let�n volt ismert, meglepte a k�z�ns�get az els� n�met TT-term�kekkel. B�r az egyszer� kivitelez�s� modellek nem mind�g feleltek meg az 1:120 m�retar�nynak, m�gis hamar tal�lt mag�nak bar�tokat, hiszen a h�bor� ut�ni lak�shelyzet a kisebb m�retar�nyoknak kedvezett.
Azonban a TT nem sz�letett szerencs�s csillagzat alatt: a c�gen bel�li probl�m�k, a szerencs�tlen marketing �s a c�gvezet� hal�la miatt a hetvenes �vek elej�n a TT-term�keknek nagysz�ri�ban t�rt�n� nyugati el��ll�t�s�nak befellegzett. A c�get a R�wa c�g v�s�rolta meg, amely a Rokal-programot nem folytatta, de a form�kat megtartotta. Nyugaton csak kissz�ri�s gy�rt�k maradtak, mint pl. Dr. Kunze, Kr�ger, Kroner, Beckmann. Ezek sz�ma az ut�bbi �vekben �rvendetesen gyarapodott.

Az NDK-ban 1958-ban a Zeuke&Wegwerth c�g kezdte el az els�, saj�t fejleszt�s� TT-modellek gy�rt�s�t. A c�get k�s�bb �llamos�tott�k �s VEB Berliner TT-Bahnen n�ven, mint a TT �p�t�si nagys�g egyed�li nagyobb gy�rt�ja, k�pviselte ezt a m�ltatlanul elhanyagolt �p�t�si nagys�got. Sajnos a versenyt�rs-n�lk�lis�g nem tett j�t a min�s�gnek, hiszen t�bb olyan modell is van, amely a kezdetek �ta csek�ly v�ltoztat�sokkal a term�kpalett�n tal�lhat�, de az akkor korszer�nek sz�m�t� kidolgoz�s m�ra t�lhaladott� v�lt.
�vatos becsl�sek szerint a 80-as �vek v�g�n az NDK-beli modellvasutasok 40%-a ebben a m�retben "utazott". Val�sz�n�s�thet�, hogy a volt Keleti-t�mb t�bb orsz�g�ban is tekint�lyes sz�mban voltak tal�lhat�k TT-bar�tok.

A n�met �jraegyes�t�s ut�n k�rd�ses volt, hogy megmarad-e az utols� gy�rt�. Az egyes�l�s ut�ni vezet�s a c�get a cs�d sz�l�re sodorta. Sokan ezekben a k�ts�gekkel teli �vekben elfordultak a H0 vagy az N fel�, de voltak olyanok is, akik nem adt�k fel �s kitartottak. Nekik volt igazuk. A BTTB-t a Pilz �s a MaTTra tulajdonosa, Tillig �r vette meg �s most az � nev�vel f�mjelzett c�g a r�gi-�j gy�rt�. A term�ksk�l�t alaposan megritk�tott�k �s r�szben �tdolgozt�k. Egyes �j �s �tdolgozott modeljeikben pl. m�r digit�lis dek�der be�p�t�s�re is van lehet�s�g.

A nyugati c�gek k�z�l az N-es berkekben j�l ismert Arnold c�g ind�totta be a gy�rt�st egy mozdonymodellel. (Sajnos az Arnold c�g sem teljesen eg�szs�ges gazdas�gi t�ren...)
Ezenk�v�l 1994 k�rny�k�n az osztr�k ROCO c�g is kac�rkodott a TT-modellek gy�rt�s�val. (Szer�ny v�lem�nyem szerint igen kit�r� sikert �rt volna el) S�t m�g a katal�gusukba is felvett�k. Ezek a modellek a r�gi Rokal modellek �tdolgozott kiad�sai lettek volna, hiszen ezek a form�k a R�wa-t�l ker�ltek a ROCO-hoz. (Tudom�som szerint ezeket a form�kat valamelyik n�met kissz�ri�s gy�rt� szerette volna megvenni.)
�s 1998-ban megt�rt�nt a csoda: a N�rnbergi J�t�kv�s�ron a ROCO bemutatta a BR 232 sorozat� d�zelmozdonyt, ami teljesen �j konstrukci�, valamint n�h�ny tehervagon protot�pus�t. Ezek k�z�l n�h�ny m�r ki is ker�lt az �zletekbe 1999-ben.

Jelenleg vannak gy�rt�k N�metorsz�gban, Hollandi�ban, Csehorsz�gban, Oroszorsz�gban, Lengyelorsz�gban, Sv�jcban �s Magyarorsz�gon. Tov�bb� egyes h�rek szerint az USA-ban is.
Rem�lem egyre t�bben lesznek �s egyre sz�nesebb v�laszt�kkal fogj�k meglepni a TT-bar�tokat a vil�gban.

Ha kieg�sz�t�sed, vagy b�rmi m�s k�zlend�d van, csak kattints ide, hogy k�ldj egy emilt !