A GÖRHÖNY
azaz: alágyi, ashcake (angol), babagudovica, babagudovica (cseh/tót), batter bread (angol), battercake (angol), bere, bëre, beré (Dunántúl), beret, berét (Dunántúl), berhe, bodag, borzacska, borzaska, bramborák (cseh/tót), bujka, burgonyafánk, burgonyafasírt, cicedli, cicege (Veszprém megye, Dunántúl), cinege, corn cake (angol), cornpone (angol), egérke, enge, enge-menge (Dunántúl), flannelcake (angol), flapcake (angol), flapjack (angol), gánica (Őrség), göre, görhe, görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), gránisza, griddlecake (angol), hadifasírt, hadipecsenye, hamis fasírt, harula, hash browns (angol), hashbrowns (angol), hemzli, hlebcsánka (felvidék), hoecake (angol), hot cake (angol), hotcake (angol), hremzli (jiddis), huszárrostélyos, istérc, johnnycake (angol), jonnycake (angol), journey cake (angol), Kartoffelnpuffer (német), kremzli (jiddis), krumplibaba, krumplifasírt, krumplihús, krumplilángos, krumplilepény, krumplimálé (Dunántúl), krumpliprósza (Somogy, Baranya és Zala megye), krumplis prusza, lapcsánka, lapcsánka (Somogy, Baranya és Zala megye), lapotya, lapótya, lapotyka (Vas megye), latke (jiddis), latkesz (jiddis), lepcsák, lepcsánk, lepcsánka (Hajdúság, Nyírség), lepkepotyi, leppalacsinta, macilepény, mackó, macok (Mátra), magyarszki bramborák (cseh/tót), marcafánk, máré, matutka (Közép-Magyarország), ördöglángos, pacsa, pacsni, Pflanzerl (német), placki (lengyel), placsni, plecsni, pone (angol), potato pencakes (angol), prósza, Puffer (német), raggmunk (svéd), rarakor (svéd), recsege, Reibekuchen (német), Rösti (német/svájci), röstiburgonya, röszti, rösztike, shawnee cake (angol), siligó, sterc, talpas, tapsikolt, terc, tisztviselőpecsenye, tócsi (Észak-Magyarország), (Veszprém megye) Dunántúl, tócsni, tócsnyi, toksa (Észak-Magyarország), tósni, tótlángos, tótos, trapicska, trehancs, zemiakove placky (szlovák) – ki hogy ismeri.
A fenti valószínűleg a legbővebb interneten található lista a magyar és környéki görhöny-elnevezésekről. (A területi utalások csak tájékoztató jellegűek, a tapasztalat teljes mértékben cáfolja, lényegében tiszta baromság, de hát a néprajzkutatóknak is meg kell élniük valamiből.) Forrást nem jelölnék meg, ugyanis a PIF az évek során tényleg nagyon sok helyről szedte össze a neveket, az élő népi gyűjtéstől kezdve az interneten át a könyvtárak mélyén való kutakodásig. Némi magyarázattal tartozunk, miért is tettük ezt. Az ok egy mindmáig lejegyzetlen - ezúton tehát szintén elsőként dokumentált -, mégis rendkívül elterjedt és a PIF-nek is számos vidám pillanatot okozó magyar népszokás. Ez a következőképpen néz ki. Valakinek felmutatsz egy jó nagy szelet görhönyt, és azt mondod neki: "ez itt a .....". A kipontozott részre bármi illeszthető a fenti listából, pl. recsege, cicedli, enge, krumplilepény stb. Amire a másik fél kötelezően valami ilyesmit mond: "Dehogyis, az a......". Ide a másikétól különböző bármely szó mondható, például lapótya, alágyi vagy huszárrostélyos. Ezen aztán a két magyar vérmérséklettől függően vagy csak elégedetlenül csóválja a fejét és továbbmegy, vagy vérre menő vitába bocsátkozik arról, hogy ezt a furcsa állagú tápot kizárólag mondjuk marcafánknak vagy istércnek hívják. A lényeg, hogy a vitában semmilyen más változatot nem szabad elfogadni. Határozottan kötni kell az ebet a karóhoz: az a dolog, amióta a világ a világ, tócsni vagy tisztviselőpecsenye, semmilyen más elnevezés nincs és nem megengedett. Sokadjára rendkívül vicces párbeszédek alakulhatnak ki, például: "- Tessék, itt a görhe. - Úgy érted, harula.", vagy: "- Parancsolj, röszti. - Érdekes, tisztára olyan az íze, mint az enge-mengének, csak az nem ilyen kis pogácsa, hanem jó nagy lap", esetleg: "- Hoztam egy kis krumplibabát! - Dehogyis, ez máré, te idióta faszfej! - Már hogy a lófaszba lenne ez máré, micsoda hülyeség ez..." stb. stb. Miután jól kivitatkozták magukat, jön a második rész, a görhöny összetételéről szóló, lényegében a másik megsemmisítéséig tartó összecsapás. Hogy zsírral vagy olajjal, tojással, tejföllel, kaporral vagy sajttal vagy bármivel. Példa: "- De a krumplihús tejföllel készül. - Nem kell abba semmi ilyen baromság." vagy: "- Egérke csak úgy jó, ha zsírban tocsogva sül. - Nálunk kizárólag olajban készül, igaz, mi bramboráknak hívjuk, lehet, hogy ez a különbség." vagy "- ... és persze a tótosba ütünk bele két-három tojást. - Tojást?! Na akkor én hozzá sem érek, egyétek meg ti, jó étvágyat (éllel)" stb. Áltudományos körök persze mondhatják, hogy a görhönynek nincs fix receptje, az évszázadok során lényegében azt raktak bele, ami volt, és most is mindenki úgy csinálja, ahogy akarja. De mi ennek ne adjunk helyt! Saját változatunkat hirdessük egyetlen, vagy legalábbis központi receptként, amihez képest minden más összetétel csupán mutáns elhajlás.
Nagyjából ennyi a játék. Próbálják ki, nagyon tanulságos! Figyelem: ez a népszokás a görhöny fogyasztásának elmaradhatatlan, kötelező része, Magyarországon enélkül TILOS belekezdeni az étkezésbe! A néphit szerint ugyanis így sokkal jobban csúszik a falat.
(Természetesen a PIF-nek is megvan a maga teljességgel kizárólagosnak tartott recept-változata. Eszerint semmilyen baromság nem kell a görhönybe, csak lereszelt krumpli - lehetőleg belevágott ujjunk vérével -, lereszelt (sok) fokhagyma, fele annyi liszt, só, a tepsit zsírral jó vastagon kikenjük, oszt paccs. Ebből is kétfajta van, a vastag és a vékony, mindkettőnek teljesen más az íze és az állaga, de mindkettőt jó szívvel ajánljuk. A levágott kb. 1 négyzetdeciméteres szeletekre ízlés szerint tejfölt kenhetünk. Ettől különböző összetétel természetesen szabálytalan és nem megengedett. Már csak azért sem, mert a PIF ezt a látszólag laza, könnyed receptet kb. 10 EZEN BELÜL felmerült változatból alakította ki, éveken át tartó súlyos, ordítozós éjjeleken. Kis csapatunkban mára a görhöny receptjét illetően egy nagyon érzékeny, sérülékeny egyensúly alakult ki. Így ettől bármiféle elhajlást már nem áll módunkban elfogadni, megértésüket köszönjük.)
Jó étvágyat, jó szórakozást kívánunk!
PIF görhönyügyi albizottság
Faszt kapsz:
pentekiifjak (kukac) freemail.hu
Vissza a fő-PIFHÖZ